Sáfrány, Fahéj

Cédrus, Ringló, Szilvalikőr

Benzoé, Oud, Vanília

...az Crei számára nem volt kérdés, hogy Ny. előbb-utóbb kap egy általa jegyzett parfit, és az év vége közeledtével elérkezettnek látta az időt, hogy előálljon az olfaktív farbával. Nehéz ügy, mert friss hatású illatott nem akart, virágos/ámbrás dolgokból pedig már állt néhány Ny. polcán, ezért Crei egy merész ötlettel a gyümölcsös téma mellett döntött. Bár a félig leplezett kutató kérdésekre, miszerint melyik a legjobb illatú gyümölcs, Ny. nem adott egyértelmű választ, és a szilva Crei alig palástolt sugallatai ellenére sem került fel erre a tétova listára, végülis mégiscsak mellette döntött. Egyrészt, mert Crei szerint igenis isteni és jellegzetes illata van, és nem is olyan gyakran találkozni vele,mint a mindenütt jelen lévő citrusokkal, barack, kókusz és almaillatokkal, másrészt épp akkoriban sikerült végre beszereznie a csodálatos Prunellát, a maga összetettségében és komplexitásában. Crei már az első tesztek után tudta, hogy "kell egy szilva." Persze ez veszélyes dolog volt, mivel adja magát a szilva mellé a fahéj, ami az ünnepek közeledtével amúgyis evidencia.Emellett Crei természetesen tisztában volt vele,hogy az ő magyar köreikben a szilva/fahéj kombó minden esetben egy szilvásgombóc asszociációba torkollik; élete párjától meg mégsem várhatta el, hogy szilvásgombóc felhőben induljon reggelente dolgozni. Igy inkább valami aszaltszilvás, gazdagabb irányba gondolta eltolni a kompozíciót, ami ezáltal már itt-ott akár likőrös hatást is kelthet. Persze van itt még más is, főleg puha muskok és egy alig fás, klasszikus benzoés-orientális alap, hogy mélyítse az amúgy sem felületes korábbiakat.